Műszaki alapelv: Energiaátalakítási és nyomásnövelési mechanizmus
A tűzoltószivattyú fő funkciója a mechanikai energia átalakítása folyadék nyomási energiájává. Ez az elv Bernoulli egyenletét és turbógép-elméletét követi. Amikor egy motor vagy dízelmotor forgásra készteti a szivattyú tengelyét, a járókerék szinkronban forog nagy sebességgel. Centrifugális erő hatására a folyadék a járókerék külső széle felé lökődik, növelve annak sebességét és mozgási energiáját. Ezzel egyidejűleg a járókerék közepén negatív nyomású zóna alakul ki, amely a nyomáskülönbség alatt külső folyadékot szív be a szivattyúkamrába. A járókeréken való áthaladás után a folyadék a spirálba (centrifugálszivattyú) vagy a vezetőlapátokba (axiális áramlású szivattyú) jut, ahol sebessége fokozatosan csökken, miközben nyomása tovább növekszik, végül a kivezető csövön keresztül jut el a tűzoltó hálózathoz.
Szerkezeti összetétel: A moduláris kialakítás biztosítja a megbízhatóságot
A tűzoltó szivattyúk általában öt fő modulból állnak:
1. Power End: Tartalmaz egy villanymotort vagy dízelmotort, amely forgási teljesítményt biztosít;
2. Erőátviteli vég: A tengelykapcsolók vagy tárcsák továbbítják a nyomatékot;
3. Szivattyútest vége: A járókerék, a szivattyúház, a tengelytömítés stb. alkotják a magnyomás-szabályozó egységet;
4. Vezérlés vége: Nyomáskapcsolók, áramlásmérők, frekvenciaváltók stb. lehetővé teszik az automatizált vezérlést;
5. Segédvég: Az alap, rezgéscsillapító eszközök, védőburkolatok stb. javítják a működési stabilitást. Például a centrifugális tűzoltószivattyúk kettős-szívó járókereket használnak az axiális erők kiegyensúlyozására és a kavitáció kockázatának csökkentésére; Az axiális áramlású szivattyúk vezetőlapátokat használnak a folyadék áramlási irányának beállítására, amely alkalmas nagy-áramlási-sebességű forgatókönyvekre.
Munkafolyamat: Négy{0}}lépcsős ciklus a folyamatos vízellátáshoz
1. Indítási-fokozat: Az áramforrás beindulása után a járókerék nyugalmi helyzetből a névleges fordulatszámra (általában 1450-2900 ford./perc) felgyorsul, és a szivattyúkamrában fokozatosan felgyorsul a nyomás;
2. Szívófokozat: A bemeneti szelep kinyílik, és a folyadék negatív nyomás alatt belép a járókerék közepébe. Ebben a szakaszban elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a szívócsőben ne legyen szivárgás, és hogy a folyadék szintje magasabb legyen, mint a szivattyútest;
3. Nyomásolási fokozat: Miután a folyadék áthaladt a járókeréken, a nyomás 0,8-2,5 MPa-ra emelkedik (a szivattyú típusától és az üzemi feltételektől függően), megfelelve a tűzvédelmi hálózat követelményeinek;
4. Szállítási szakasz: A nagynyomású folyadékot a kilépő csővezetéken keresztül a sprinklerfejekhez vagy a vízágyúkhoz juttatják a tűzoltó funkció elérése érdekében. Egyes csúcskategóriás tűzoltószivattyúk-kettős tápellátású kapcsolókészülékkel vannak felszerelve, amely fő áramkimaradás esetén automatikusan átkapcsol a tartalék tápegységre, biztosítva a folyamatos működést.
Iparági szabványok: A szabványos kialakítás biztosítja a biztonsági teljesítményt
A tűzoltószivattyúknak meg kell felelniük a GB 6245-2006 „Tűzszivattyúk” nemzeti szabványnak. A legfontosabb paraméterek a következők: 1. Áramlási tartomány: a közönséges tűzoltószivattyúk áramlási sebessége 10-80 L/s, míg a járműre szerelt tűzoltószivattyúk elérhetik a 100 L/s-ot is; 2. Magassági követelmények: a minimális emelőmagasság nem lehet kevesebb 0,5 MPa-nál, és a sokemeletes épületek szivattyúinak el kell érniük az 1,2 MPa-t; 3. Nettó pozitív szívómagasság (NPSH): 3,5 m-nél kisebbnek kell lennie a járókerék kavitációjának károsodásának elkerülése érdekében; 4. Tömítési teljesítmény: a tengelytömítés szivárgásának legfeljebb 5 csepp/percnek kell lennie, hogy a folyadékszivárgás ne okozzon biztonsági kockázatokat. Ezenkívül a tűzoltószivattyúknak át kell menniük a 3C tanúsítványon, és rendszeres teljesítményvizsgálaton és karbantartáson kell átesni.
